Sok érdekes dolgot lehet hallani az utóbbi időben (fél évben) arról, hogy miért kell megszorítást tartani.
Azt egy laza ziccerrel mindenki magasról le...veszi a témáról, hogy semmi valóságalapja nincs egy megszorításnak:
"The all-in (top marginal) tax rate, calculated as the additional central and sub-central government personal income tax, plus employee social security contribution " (2005)
Hungary 69.5%
Denmark 63.0%
Belgium 59.3%
Sweden 56.6%
Finland 56.5%
Netherlands 52.0%
Poland 51.8%
Norway 51.3%
Greece 49.6%
France 48.6%
Australia 48.5%
Ireland 48.0%
Luxembourg 47.9%
Japan 47.9%
Switzerland 47.9%
Portugal 46.6%
Canada 46.4%
Spain 45.0%
Germany 44.3%
Italy 44.1%
United States 42.7%
Austria 42.7%
Turkey 41.1%
United Kingdom 41.0%
Czech Republic 40.5%
Iceland 40.2%
New Zealand 39.0%
Korea 38.2%
Slovak Republic 29.9%
Mexico 24.6%
Ez mit jelent? Azt jelenti, kedves emberek, hogy 2005-ben, egy teljes évvel a megszorítások bárminemű híre előtt ott ült ez az ország az OECD által vizsgált gyakorlatilag az első világbeli országok közül az első helyen az egy főre eső adóterhekben, éves lebontásban. Méghozzá magasan. Nem emberek, ez nem a SZJA ami aprópénz, hanem a valós adóteher.
Ott van világosan, több adót fizettünk 2005-ben mint a svédek, dánok, belgák, finnek és hollandok. Körül lehet nézni azokban az országokban. Egészségügy, infrastruktúra, oktatás, valahogy mindenbe beszáll az állam a kurva sok adóért cserébe.
Oda lehet nézni a lista aljára is, pl Szlovákia. Igen, náluk nem szolgál ki mindent az állam, de fele annyi adót se fizetnek mint mi magyarok. Valamit valamiért.
Erre mi történik 2006-ban? "Fizessünk MÉG több adót, mert ugye bajban van az állam mert kevés a bevétel és ez így nem jó elvtársak". De ugye kell "reform" ami persze megszorítás, és az állam sajnos "ezt már nem tudja vállalni" amikor a beszedett adóból tenni is kellene valamit.
Egy szép tömör magyar mondatba összefoglalva, a fejlett országok legmagasabb adóterhét kevésnek ítélve megszorításokat vezetnek be, miközben az állam vállalásait leépítik olyan szintre, ami a legkevesebb adót fizető országokkal hasonlítható össze.
Aki nem értette volna, még tömörebben: NORMÁLISAK EZEK BAZMEG?!
Az a pici kérdés felmerül, hogy ha ilyen sok adót fizetünk és az állam nem csinál belőle semmit, akkor nem lehet, hogy az állammal illetve a kormánnyal van a baj?
Mert ugye ez adódik. Vajon hova folyik el ez a sok pénz a rendszerből, hogy svéd szociális államot meghaladó adók mellett semmire sincs pénz?
Három állítás fogalmazható meg:
1. Azonnali adócsökkentésre van szükség, vagy az állam sürgősen mindent kell, hogy álljon. Az első realisztikusabb.
2. A mostani kormányt azonnali hatállyal fel kell menteni a hatalomból, mert nem képes kormányozni úgy, ahogy azt az emberek érdekei megkívánják, azután büntetőjogi felelősségre vonását kell kezdeményezni.
3. A teljes kormányzat, illetve állami szektor átfogó átszervezését el kell indítani, meg kell keresni, hogy hova folyik el a pénz. Valódi reform kell, nem marketing propaganda.
Ha nem vették volna észre kedves állampolgárok, másodszor lettünk seggbe baszva a kommunista virtussal. Egyszer 1985 környékére került olyan csődközeli helyzetbe az ország, hogy kézimenedzseléssel húzták ki napról napra a rendszerváltásig, aztán most megint előjöttek a kommunisták, és úgy lopták szét az országot, hogy a legnagyobb adók mellett csak a legkisebb szolgáltatásokra futja az állam részéről. Arról, hogy világrekorder a GDP arányos államadósságunk, na arról még ne is beszéljünk, mert az még pluszba jön rá az egész kupacra, a világrekorder (első világbeli demokráciák esetében) adók mellé.
Hatalmas összeg tűnt el, annyi pénzből komplett országokat lehet venni.
2006-12-08
Félénken kérdezünk amikor erősen kellene tiltakozni?
"Alkotmányellenes a Kossuth tér lezárása?
2006. 12. 08. 10.12
Az alkotmányjogász szerint megtámadható a rendőrségnek az a döntése, amellyel műveletei területté nyilvánította Parlament előtti részt."
Azért egy pár dolgot illik helyretenni.
1. A műveleti terület nem jogi fogalom. A rendőrség ideiglenesen valóban lezárhat egy területet, amíg az köz vagy nemzetbiztonsági, közegészségügyi okból indokolt, ahhoz hogy egy adott szituációt megoldjon. Ez azt jelenti, hogy ha 2000 feldühödött fradi szurkolót kerget a rendőrség, akkor lezárhat három utcát. Ez nem azt jelenti, hogy közterületet önkényesen zárolhat akár több napra is.
2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya mellett több nemzetközi szerződés is biztosítja mindenki számára a békés csoportosulás/tüntetés/véleménynyilvánítás szabadságát.
3. A parlament nem csak egy épület, hanem egy szimbólum is. Hasonlóan egy ország nagykövetségéhez. Akkor is csorbul a gyülekezési jog, ha tüntethet valaki, csak éppen két kilométerre attól, ami ellen tüntetni akar. A gyülekezési jog lényege, hogy bármilyen közterületen lehet békésen tüntetni, pontosan azért, mert ez a szabadság lényege. Az nem lenne igazán szabadság, ha csak a pusztában lehetne tüntetni, ugyebár?
4. Semmiféle szempont nem indokolja a Kossuth-tér lezárását. Semmi. Nem tud a rendőrség felmutatni egyetlen incidenst sem, amikor a volt Kossuth-téri tüntetők fenyegették volna a Parlament épületét, pedig a tüntetők több héten keresztül éjjel-nappal ott voltak.
5. Az egyetlen szempont ami magyarázatként létezik mégis arra, hogy miért lett lezárva a tér és miért VAN még mindig lezárva, azt egyesek úgy hívnák, politikai. Szerintem ez egy rossz kifejezés erre, ugyanis semmi politika nincsen abban, hogy egy hatalom diktatórikus módszereket használ az emberek demokratikus jogainak lábbal tiprására. Ezt nem szabad összetéveszteni politikával, mert akkor elfogadjuk, hogy van létjogosultsága olyan politikának ami nem demokratikus. A Kossuth tér lezárása alapvetően egy olyan hatalom ékes bizonyítéka amely felvállalja a Kádár rendszert. A Kádár rendszer diktatúra volt, kedves barátaim, amit talán egyesek szeretnének nagyon elfelejteni. Lehet legyinteni, amikor március 15.-én a hatalom kitünteti a Kádár rendszer fő funkcionáriusait, amiből már csak egy poszthumusz elismerés Kádár Jánosnak hiányzott, lehet legyinteni, hogy ugyan mi baj történhet ha visszafelé kacsingat a hatalom. Csak aztán nem kell meglepődni, ha a hatalom a Kádári, diktatúrában használatos eszközökhöz nyúl.
6. "Jaj de hát az csak csőcselék, királyságimádó nemzetgyűlésező barmok gyülekezete aki nem tüntethet". Ezzel az érveléssel csak az a probléma, ami úgy általában a szólásszabadság tagadásával van. Szólásszabadság ugyanis nem ahhoz kell, hogy népszerű dolgokat mondjon ki valaki, hanem pont az ellenkezőjéhez. Aztán persze az is a szólásszabadsághoz tartozik, hogy elküldd a francba verbálisan a hülyeségeket beszélőt, de ahhoz már nincs jogod, hogy megakadályozz valakit abban, hogy hülyét csináljon magából. A gondolatmenet gyülekezés esetében ugyanaz. Lehet, hogy barmok, lehet, hogy nem. De ki dönti ezt el? Valóban olyan jó ötlet a hatalom kezébe adni a döntést arról, hogy ki tüntethet, ki szólhat és ki nem? Feltételezhetően aki most egyetért a hatalom cselekedetével, az el tud képzelni egy olyan helyzetet, amikor nem értene egyet a hatalommal (képzelőerő híján vizualizálj egy szemétégetőt kis falunk közepén 50 méterre a lakóhelyedtől). Ha a hatalom kezébe adjuk a döntést, hogy mi jó és mi rossz, akkor a hatalom természetesen saját érdekében fog cselekedni, és egy hatalomellenes vagy a hatalom bármely intézkedése elleni tüntetést rossznak bélyegez meg. A gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága épp ezért olyan fontos, ugyanis senki sem kompetens abban, hogy mindenkinek előírja, hogy mit gondoljon vagy tegyen.
Az érvelés lényege, hogy ha a hatalom az általunk akár hülyének tartott embereknek megtilt valamit, akkor semmi sem korlátozza abban, hogy az általunk már nem olyan hülyének tartott embereknek is megtiltson valamit. Továbbá, más embereknek más a véleménye arról, hogy mi hülyeség, ki a csőcselék vagy milyen a jelenlegi hatalom teljesítménye. Amiért egységesen ki kell állnunk, az a szabadságjogok védelme (alternatíva, hogy követelj diktatúrát).
"I disapprove of what you say, but I will defend to the death your right to say it." -- Evelyn Beatrice Hall
2006. 12. 08. 10.12
Az alkotmányjogász szerint megtámadható a rendőrségnek az a döntése, amellyel műveletei területté nyilvánította Parlament előtti részt."
Azért egy pár dolgot illik helyretenni.
1. A műveleti terület nem jogi fogalom. A rendőrség ideiglenesen valóban lezárhat egy területet, amíg az köz vagy nemzetbiztonsági, közegészségügyi okból indokolt, ahhoz hogy egy adott szituációt megoldjon. Ez azt jelenti, hogy ha 2000 feldühödött fradi szurkolót kerget a rendőrség, akkor lezárhat három utcát. Ez nem azt jelenti, hogy közterületet önkényesen zárolhat akár több napra is.
2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya mellett több nemzetközi szerződés is biztosítja mindenki számára a békés csoportosulás/tüntetés/véleménynyilvánítás szabadságát.
3. A parlament nem csak egy épület, hanem egy szimbólum is. Hasonlóan egy ország nagykövetségéhez. Akkor is csorbul a gyülekezési jog, ha tüntethet valaki, csak éppen két kilométerre attól, ami ellen tüntetni akar. A gyülekezési jog lényege, hogy bármilyen közterületen lehet békésen tüntetni, pontosan azért, mert ez a szabadság lényege. Az nem lenne igazán szabadság, ha csak a pusztában lehetne tüntetni, ugyebár?
4. Semmiféle szempont nem indokolja a Kossuth-tér lezárását. Semmi. Nem tud a rendőrség felmutatni egyetlen incidenst sem, amikor a volt Kossuth-téri tüntetők fenyegették volna a Parlament épületét, pedig a tüntetők több héten keresztül éjjel-nappal ott voltak.
5. Az egyetlen szempont ami magyarázatként létezik mégis arra, hogy miért lett lezárva a tér és miért VAN még mindig lezárva, azt egyesek úgy hívnák, politikai. Szerintem ez egy rossz kifejezés erre, ugyanis semmi politika nincsen abban, hogy egy hatalom diktatórikus módszereket használ az emberek demokratikus jogainak lábbal tiprására. Ezt nem szabad összetéveszteni politikával, mert akkor elfogadjuk, hogy van létjogosultsága olyan politikának ami nem demokratikus. A Kossuth tér lezárása alapvetően egy olyan hatalom ékes bizonyítéka amely felvállalja a Kádár rendszert. A Kádár rendszer diktatúra volt, kedves barátaim, amit talán egyesek szeretnének nagyon elfelejteni. Lehet legyinteni, amikor március 15.-én a hatalom kitünteti a Kádár rendszer fő funkcionáriusait, amiből már csak egy poszthumusz elismerés Kádár Jánosnak hiányzott, lehet legyinteni, hogy ugyan mi baj történhet ha visszafelé kacsingat a hatalom. Csak aztán nem kell meglepődni, ha a hatalom a Kádári, diktatúrában használatos eszközökhöz nyúl.
6. "Jaj de hát az csak csőcselék, királyságimádó nemzetgyűlésező barmok gyülekezete aki nem tüntethet". Ezzel az érveléssel csak az a probléma, ami úgy általában a szólásszabadság tagadásával van. Szólásszabadság ugyanis nem ahhoz kell, hogy népszerű dolgokat mondjon ki valaki, hanem pont az ellenkezőjéhez. Aztán persze az is a szólásszabadsághoz tartozik, hogy elküldd a francba verbálisan a hülyeségeket beszélőt, de ahhoz már nincs jogod, hogy megakadályozz valakit abban, hogy hülyét csináljon magából. A gondolatmenet gyülekezés esetében ugyanaz. Lehet, hogy barmok, lehet, hogy nem. De ki dönti ezt el? Valóban olyan jó ötlet a hatalom kezébe adni a döntést arról, hogy ki tüntethet, ki szólhat és ki nem? Feltételezhetően aki most egyetért a hatalom cselekedetével, az el tud képzelni egy olyan helyzetet, amikor nem értene egyet a hatalommal (képzelőerő híján vizualizálj egy szemétégetőt kis falunk közepén 50 méterre a lakóhelyedtől). Ha a hatalom kezébe adjuk a döntést, hogy mi jó és mi rossz, akkor a hatalom természetesen saját érdekében fog cselekedni, és egy hatalomellenes vagy a hatalom bármely intézkedése elleni tüntetést rossznak bélyegez meg. A gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága épp ezért olyan fontos, ugyanis senki sem kompetens abban, hogy mindenkinek előírja, hogy mit gondoljon vagy tegyen.
Az érvelés lényege, hogy ha a hatalom az általunk akár hülyének tartott embereknek megtilt valamit, akkor semmi sem korlátozza abban, hogy az általunk már nem olyan hülyének tartott embereknek is megtiltson valamit. Továbbá, más embereknek más a véleménye arról, hogy mi hülyeség, ki a csőcselék vagy milyen a jelenlegi hatalom teljesítménye. Amiért egységesen ki kell állnunk, az a szabadságjogok védelme (alternatíva, hogy követelj diktatúrát).
"I disapprove of what you say, but I will defend to the death your right to say it." -- Evelyn Beatrice Hall
2006-11-24
Gyenge Gruppenführer SS életre kelt egyenruhája
Egy történelem iránt érdeklődő fidesznáci felvesz történelmi egyenruhákat egy magánlakásban. Egy ismerős sértődöttségből eljuttatja a fényképeket (a szovjet egyenruhásat, meg a nácisat) egy bulvárlapnak. A bulvárlap valami okból nem tartja érdekesnek a szovjet egyenruhás képet. Mert akkor az már nem szenzáció, ha kiderül a fidesznáci az nemcsak náci hanem fidesszovjet is. Úgy már logikai konfliktus tünetei kezdenek felbukkanni.
Könnyű meglovagolni a második világháború illetve a náci rendszer bukása után a kérdést. A nácik ugyanis nincsenek itt (hozzáteszem szerencsére), de a világpolitikában továbbra is fegyverként használják egyesek a 2. vh. alatt elszenvedett sérelmeket. Könnyű dolog Magyarországon nem létező dolog ellen fellépni. A rendszerváltás előtti negyven évben a fennálló diktatúra bőséges társadalmi táptalajt adott a fasizmus/nácizmus elítéléséhez, miközben persze a fasiszták labdába se rúghattak, sőt kipusztultak az országban, ugyanis egy diktatúra nem tűr meg egy másik diktatórikus eszmerendszert. Ebből fakadóan ma Magyarországon divat nácikat látni és keresni, aztán, érdekes módon mint egy diktatűra alatt, politikai célokra azt felhasználni.
Ha valaki egy picit is hű a logikus gondolkodáshoz, akkor meg kell állapítania, a fennálló szovjet birodalom és uralma alá hajtott országok vezetése cseppet sem volt jobb a náciknál. Sőt. Több ember haláláért felelősek és tovább kínozták, butították. fogták vasmarokkal az embereket, mint a nácik. Ebből következik, hogy ha egy náci egyenruhán felháborodunk, akkor felháborodjunk egy szovjet egyenruhán is. Ebből következik, hogy ha egy volt nácit kontinenseken keresztül üldözünk akkor nem választjuk meg az egyik, ugyanúgy egy diktatúra rendszerfenntartóját, miniszterelnöknek.
Nácizni, fasizmussal riogatni úgy nincsen senkinek sem jogalapja, hogy mindeközben Ő maga egy semmivel sem jobb diktatúra fenntartója, vezetőinek egyike volt. Ha valakit tényleg érdekelne a nácizmus/fasizmus mint eszme visszaszorítása emberjogi, ideológiai alapon akkor reflexből ugyanúgy vissza kellene utasítania a kommunizmust és a Kádár rendszert.
Ki van ma felháborodva azon, hogy egy diktatúra funkcionáriusai járkálhatnak ma szabadon, de legalább azon, hogy közhivatalt tölthetnek be és gyakorlatilag az országot irányítják? Ez nem történelmi jelmez, ezek azok az emberek, akik az egyenruhát, a jelképeket létrehozták és amit ma az önkényuralmi szóval illetünk. Mintha életre kelt volna az egyenruha és hátbatámadta volna létrehozóját, úgy szabadult el a jelképek szimbólikus politikai gyűlölete. Mert ugyan ki gondolná, hogy egy egyenruha fontosabb, mint az aki viselte és viselése közben emberiségellenes bűncselekmények tömegét hajtotta végre? A jelképek persze fontos, erős, súlyos jelentést hordozó dolgok, de ha kontextusból kiragadva, vak gyűlölettel, politikai célzattal támadjuk azokat az embereket akik csak a közelükbe kerülnek - akármilyen indíttatásból - akkor magukat az áldozatokat sértjük meg.
Ha a holokauszt áldozatai sérelmet tudnának érezni, akkor a világ villamosenergia ellátása meg lenne oldva, akkora fordulatszámmal pörögnének a sírjaikban. Nem a nácik miatt, hanem azok miatt akik a halálukat már vagy hatvan éve aljas politikai célokra használják fel.
Ezzel szöges ellentétben, ha a kommunizmus áldozatai sérelmet tudnának érezni, akkor a világ villamosenergia ellátása meg lenne oldva, akkora fordulatszámmal pörögnének a sírjaikban. Nem csak a kommunisták miatt, de a közöny miatt is. Amiatt, hogy azon embertársaik többsége akik ugyanúgy szenvedtek a szovjet tipusú diktatúrákban, mint az elhunytak, egy demokráciának nevezett rendszerben nem hogy börtönbe zárják - a gyilkosokat, a rendszer fenntartóit - örökre, hanem még rájuk is bízzák további jövőjüket. Szabadon járkálnak a szovjetnácik.
Magyarországon nem nehéz egy olyan rendszert támadni, amit senki sem képvisel. Magyarországon, de akár Németország keleti részén szinte lehetetlen egy olyan letűnt diktatórikus rendszert és volt fenntartóit támadni, amelynek funkcionáriusai ott élnek vagy akár irányítják egy demokrácia életét. Mert a letűnt idők gyilkosai megvédik magukat. Talán most már nem fegyverrel, de szavakkal, a történelem meghamisításával, olyan eszközökkel ahogy tudják.
Igazi bátorság a velünk élő diktatúra maradványait lenne támadni.
Mellékzönge: A Fidesz reakciója további tünete a közvélekedés elferdült voltának. A perception is everything nevében beáldozták Gyengét, csakúgy mint anno beáldozták a nonszensz "szerverügy" esetében a Fidesz egyik rendszergazdáját, pedig egyiknek sem volt semmi kivetnivaló a viselkedésében. A Fidesz minimalizálja a pártot ért támadás veszteségét, mert a közvéleménnyel szemben, illetve a közvélemény formálóival szemben hiába próbálná meg védeni az igazát.
Update:"Tudják, mit ír Todorov? Azt írja, hogy a náci bűnök elkövetői mindig helyeselni fogják, hogy a nácizmust összevessék a kommunizmussal, hiszen akkor bűneik nem lesznek többé egyediek és kivételesek. S a kommunizmus áldozatai is helyeselni fogják ezt, mert akkor végre az ő szenvedéseik is méltók lesznek az emlékezetre és a sajnálatra. Ezzel szemben a nácizmus áldozatai tiltakozni fognak az összehasonlítás ellen, mert akkor az ő szenvedéseik elveszítik kivételességüket, egyediségüket. S ugyanígy fognak tiltakozni a kommunizmus bűnösei is, mert bűneik végre a valós megítélés alá esnek az összehasonlítás által."
Bayer Zsolt vezércikkéből idéztem. Lehet Bayert utálni, de ez a Todorovi gondolat ideillik, gondolkodni valónak.
Könnyű meglovagolni a második világháború illetve a náci rendszer bukása után a kérdést. A nácik ugyanis nincsenek itt (hozzáteszem szerencsére), de a világpolitikában továbbra is fegyverként használják egyesek a 2. vh. alatt elszenvedett sérelmeket. Könnyű dolog Magyarországon nem létező dolog ellen fellépni. A rendszerváltás előtti negyven évben a fennálló diktatúra bőséges társadalmi táptalajt adott a fasizmus/nácizmus elítéléséhez, miközben persze a fasiszták labdába se rúghattak, sőt kipusztultak az országban, ugyanis egy diktatúra nem tűr meg egy másik diktatórikus eszmerendszert. Ebből fakadóan ma Magyarországon divat nácikat látni és keresni, aztán, érdekes módon mint egy diktatűra alatt, politikai célokra azt felhasználni.
Ha valaki egy picit is hű a logikus gondolkodáshoz, akkor meg kell állapítania, a fennálló szovjet birodalom és uralma alá hajtott országok vezetése cseppet sem volt jobb a náciknál. Sőt. Több ember haláláért felelősek és tovább kínozták, butították. fogták vasmarokkal az embereket, mint a nácik. Ebből következik, hogy ha egy náci egyenruhán felháborodunk, akkor felháborodjunk egy szovjet egyenruhán is. Ebből következik, hogy ha egy volt nácit kontinenseken keresztül üldözünk akkor nem választjuk meg az egyik, ugyanúgy egy diktatúra rendszerfenntartóját, miniszterelnöknek.
Nácizni, fasizmussal riogatni úgy nincsen senkinek sem jogalapja, hogy mindeközben Ő maga egy semmivel sem jobb diktatúra fenntartója, vezetőinek egyike volt. Ha valakit tényleg érdekelne a nácizmus/fasizmus mint eszme visszaszorítása emberjogi, ideológiai alapon akkor reflexből ugyanúgy vissza kellene utasítania a kommunizmust és a Kádár rendszert.
Ki van ma felháborodva azon, hogy egy diktatúra funkcionáriusai járkálhatnak ma szabadon, de legalább azon, hogy közhivatalt tölthetnek be és gyakorlatilag az országot irányítják? Ez nem történelmi jelmez, ezek azok az emberek, akik az egyenruhát, a jelképeket létrehozták és amit ma az önkényuralmi szóval illetünk. Mintha életre kelt volna az egyenruha és hátbatámadta volna létrehozóját, úgy szabadult el a jelképek szimbólikus politikai gyűlölete. Mert ugyan ki gondolná, hogy egy egyenruha fontosabb, mint az aki viselte és viselése közben emberiségellenes bűncselekmények tömegét hajtotta végre? A jelképek persze fontos, erős, súlyos jelentést hordozó dolgok, de ha kontextusból kiragadva, vak gyűlölettel, politikai célzattal támadjuk azokat az embereket akik csak a közelükbe kerülnek - akármilyen indíttatásból - akkor magukat az áldozatokat sértjük meg.
Ha a holokauszt áldozatai sérelmet tudnának érezni, akkor a világ villamosenergia ellátása meg lenne oldva, akkora fordulatszámmal pörögnének a sírjaikban. Nem a nácik miatt, hanem azok miatt akik a halálukat már vagy hatvan éve aljas politikai célokra használják fel.
Ezzel szöges ellentétben, ha a kommunizmus áldozatai sérelmet tudnának érezni, akkor a világ villamosenergia ellátása meg lenne oldva, akkora fordulatszámmal pörögnének a sírjaikban. Nem csak a kommunisták miatt, de a közöny miatt is. Amiatt, hogy azon embertársaik többsége akik ugyanúgy szenvedtek a szovjet tipusú diktatúrákban, mint az elhunytak, egy demokráciának nevezett rendszerben nem hogy börtönbe zárják - a gyilkosokat, a rendszer fenntartóit - örökre, hanem még rájuk is bízzák további jövőjüket. Szabadon járkálnak a szovjetnácik.
Magyarországon nem nehéz egy olyan rendszert támadni, amit senki sem képvisel. Magyarországon, de akár Németország keleti részén szinte lehetetlen egy olyan letűnt diktatórikus rendszert és volt fenntartóit támadni, amelynek funkcionáriusai ott élnek vagy akár irányítják egy demokrácia életét. Mert a letűnt idők gyilkosai megvédik magukat. Talán most már nem fegyverrel, de szavakkal, a történelem meghamisításával, olyan eszközökkel ahogy tudják.
Igazi bátorság a velünk élő diktatúra maradványait lenne támadni.
Mellékzönge: A Fidesz reakciója további tünete a közvélekedés elferdült voltának. A perception is everything nevében beáldozták Gyengét, csakúgy mint anno beáldozták a nonszensz "szerverügy" esetében a Fidesz egyik rendszergazdáját, pedig egyiknek sem volt semmi kivetnivaló a viselkedésében. A Fidesz minimalizálja a pártot ért támadás veszteségét, mert a közvéleménnyel szemben, illetve a közvélemény formálóival szemben hiába próbálná meg védeni az igazát.
Update:"Tudják, mit ír Todorov? Azt írja, hogy a náci bűnök elkövetői mindig helyeselni fogják, hogy a nácizmust összevessék a kommunizmussal, hiszen akkor bűneik nem lesznek többé egyediek és kivételesek. S a kommunizmus áldozatai is helyeselni fogják ezt, mert akkor végre az ő szenvedéseik is méltók lesznek az emlékezetre és a sajnálatra. Ezzel szemben a nácizmus áldozatai tiltakozni fognak az összehasonlítás ellen, mert akkor az ő szenvedéseik elveszítik kivételességüket, egyediségüket. S ugyanígy fognak tiltakozni a kommunizmus bűnösei is, mert bűneik végre a valós megítélés alá esnek az összehasonlítás által."
Bayer Zsolt vezércikkéből idéztem. Lehet Bayert utálni, de ez a Todorovi gondolat ideillik, gondolkodni valónak.
2006-11-23
Cartman magyar hangja Tótawé Árpád
Mélyenszántó párhuzamot lehet vonni a South Park és Tóta W. Árpád munkássága között. A South Park készítői ugyanis egy érdekes módszer szerint választanak témát - választanak egy közérdeklődés alatt lévő témát és annak nekiugranak, tokmindegy hogy kinek van "igaza". Így jól megfér a scientológia kiosztása (amivel remélhetőleg minden normálisabb ember egyetért) azzal, hogy Al Gore tudományosan helytálló dokumentumfilmjét parodizálják manbearpiggel. Ez a szemlélet tökéletes a South Park számára, hiszen ott végül is egy animációs guruljunk-a-földön-a-röhögéstől produkcióról van szó amit mellesleg az amerikai highschool mentalitás (mindenkit szóljunk le aki nem mi vagyunk) félelmetesen jó paródiája.
Tóta W. Árpád ezt újságírásnak nevezi. Ő tipikusan az az ember aki mindenkit kioszt, csakhogy a tények és az igazság ezen munkásságában nem korlátozza. Sajnos ennél azért intelligensebb Tóta, ugyanis továbbviszi ezt a megmondóember szerepet, a véletlenszerű felületes kritizálást független újságírásnak állítva be. Azt azért szögezzük le, hogy nem létezik független médium, konkrétan az index a bulvár balliberális irányvonal mentén tevékenykedik. Ahhoz nem kell újságírónak lenni, hogy valaki kimondja a demokratikus létminimumot, miszerint a rendőrségi vezetők minimum pozíciójuk elvesztésével kötelesek felelni az utóbbi hetek, hónapok történései miatt. Nem kell réz/fa...borítású érdemrendet adományozni érte. Az aberrált pozíció ugyanis a valóság tagadása értelemszerűen.
Nem kellene a Tóta W.-féle balra csapok egyet, jobbra kettőt, repeat folyamatot újságírásnak illetve az index bulvárblogot tájékoztatásnak nevezni. Az előbbi középiskolás szintű cinizmus minden iránt, ami sajnos irányfosztva destruktív (tehát fogalmazhatok úgy is, az általános cinizmus tagadja a választás, változás lehetőségét illetve kártékony ködbe burkolja például a demokráciáért kiállók vagy a demokráciát ért támadásokat cinizmussal fogadók pozitív hatását), az utóbbi pedig olcsó szórakoztatás.
Mert ugye, a céltalan csapdosás felületessége gyorsan kiderül.
"Kóka János nagyon szelíden fogalmazott, amikor pénzügyi analfabétákról beszélt.
Aki odáig nem lát, hogy ha eddig nem tudott félretenni havi tíz rugót üdülésre, akkor ezután se lesz egyszerű, az nem analfabéta. Az az öncsonkításig hülye. Aztán persze nyí és visít, hogy elvette a bank az autót. És nyilván erről is a zsidók tehetnek, mert ha nem ők, akkor be kéne vallani, hogy a tisztelt kisemmizett egy segget egyensúlyoz a nyakán, és azt vitte el Mallorcára mutogatni. Hitelből."
Kóka kijelentésa sajnos nem arra vonatkozott, ami egyébként igaz, hogy az átlagember átlagos, tehát nem gazdasági szakember szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkezik hanem, hogy az emberek hülyék, de majd a kormány, az ám tudja mit kell tenni, mert a kormány ám az nagy szakértő. Az emberek csak ne zúgolódjanak, hogy mi értelme a megszorításoknak, mert a father-knows-best állam tudja mit kell tenni. Mindenesetre Kókát belekeverni egy dolog, csak ugye strawmanként zsidózni is egyet az már nem szép. Persze, ész nélkül fogyasztani agyatlan életmód, csak mi köze ehhez a Kókának meg a zsidóknak? Ja, hogy Magyarországon tombol az antiszemitizmus.
Milyen egészséges dolog például alaptalanul nekimenni a köztársasági elnöknek:
"A szentesi csalók orvosok voltak. Hatvanötmillióval vágták meg az országos egészségkasszát."
Azért tisztázzuk szépen. A szentesi orvosok törvény szerint valóban törvénysértést követtek el. Határon túli magyarok százain segítettek úgy, hogy az amúgy nem életmentő de fontos beavatkozást sürgősségi ellátásként jegyezték be.
" Ne ködösítsünk: nem szívjóságból tették. Nem azért, mert szegény páciensnek csak így jut kezelés. Ha irgalomból tették volna, nem kérik el mellé a sápot. Az egészség nem üzlet? A nagy büdöst nem."
A tisztánlátást az sem zavarja, hogy a több vádlottból egy fogadott el pénzt, amiről a többiek nem is tudtak. Feltételezzünk! Extrapoláljunk és legyünk cinikusak. Sok pénzről van szó, a törvény pedig szigorú.
"Látványos, szigorú perek nélkül a reformkor be fog dögleni. Szankciók nélkül nincs törvény. Ma Magyarországon az elnök nem a törvényt, hanem a kiskaput képviseli. A meglopottak aláírást gyűjtenek, félik és csodálják a csaló orvost, az elnök pedig megbocsát. Legalább ezzel kifejezi a nemzet egységét. És morális válságát."
Lehet felháborodni, 65 millió forintról sírni amivel embereket gyógyítottak, meg morálról meg erkölcsről példabeszédet tartani. Azt egy átlagember nem látja át, hogy mekkora minőségi különbség van két pénzösszeg között. 65 millió is sok pénz meg még három nulla is. Felháborodni lehet, de mint self-titled újságíró Tóta W., lehetne talán a még három nullával, meg a még hárommal foglalkozni. Ha már befektetésnél tartunk, utaljunk csak vissza arra, hogy milyen az az ember aki hitelre nyaral, tessék mondani, az milyen aki 5000, 8000, illetve még több milliárd hitelt vesz fel és azt mondja, szociális kiadásokra meg nyugdíjra fordították a pénzt? Ugye nagyon szelíden fogalmazok ha azt mondom pénzügyi analfabéta? Az hányszoros nulla? Az mit egyensúlyoz a nyakán?
Nem gondolom, hogy azon a 65 millió forinton lehet a legjobban érzékeltetni az ország morális válságát. Független újságírók számára nem lehet nehéz találni még pár hasonló háromnullát.
Pártpolitikától függetlenül persze, de alkotmányjogászi hatáskörben is tájékozottságot kell felmutatni:
"Szottyadt kis népszavazás lesz ebből, ha lesz egyáltalán. Még a kettősállampolgárságos kudarcnál is töppedtebb, nyamvadt kis népszavazás. Amit az OVB átengedett – és nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság jelentősen módosítana az eredményen –, az aligha elég ahhoz, hogy eredményes legyen a referendum."
Természetesen az a tény, hogy a lakosság erős többsége támogatja mind a hét kérdés 'igen' változatát, nem érdemel említést. A tényekkel nem zavarjuk tisztánlátásunkat. Viszont, egy független újságíró(TM) azért végigküzdi magát a lehetetlenen, és legalább a keresőt használja azon az óriásblogon amire írni szokott és akkor megleli eme remek értekezést.
Ugyan a felületes szemlélő számára felmerülhetnek kérdések, vagyis hogy miféle jelentősége van annak, hogy az alkotmánybíróság többszöri állásfoglalásában kifejtette, hogy milyen kérdésben lehet népszavazást tartani illetve hogy a korlátozó kitételeket szűken kell értelmezni (egyébként nem lehetne semmi érdemiről sem népszavazást tartani). A korábbi alkotmánybírósági döntésekből egyenes úton következik, hogy jogszerű és lehet a hét kérdésről népszavazást tartani, de a független újságíró nem hagyja magát félrevezetni. A független újságíró jobban tudja a politológusnál, mert a politológus dolga pont az, hogy ne tudjon semmit a szakterületéről, naturally.
(Ez az élet írta filmkritika korántsem Game Over, inkább to be continued...)
Tóta W. Árpád ezt újságírásnak nevezi. Ő tipikusan az az ember aki mindenkit kioszt, csakhogy a tények és az igazság ezen munkásságában nem korlátozza. Sajnos ennél azért intelligensebb Tóta, ugyanis továbbviszi ezt a megmondóember szerepet, a véletlenszerű felületes kritizálást független újságírásnak állítva be. Azt azért szögezzük le, hogy nem létezik független médium, konkrétan az index a bulvár balliberális irányvonal mentén tevékenykedik. Ahhoz nem kell újságírónak lenni, hogy valaki kimondja a demokratikus létminimumot, miszerint a rendőrségi vezetők minimum pozíciójuk elvesztésével kötelesek felelni az utóbbi hetek, hónapok történései miatt. Nem kell réz/fa...borítású érdemrendet adományozni érte. Az aberrált pozíció ugyanis a valóság tagadása értelemszerűen.
Nem kellene a Tóta W.-féle balra csapok egyet, jobbra kettőt, repeat folyamatot újságírásnak illetve az index bulvárblogot tájékoztatásnak nevezni. Az előbbi középiskolás szintű cinizmus minden iránt, ami sajnos irányfosztva destruktív (tehát fogalmazhatok úgy is, az általános cinizmus tagadja a választás, változás lehetőségét illetve kártékony ködbe burkolja például a demokráciáért kiállók vagy a demokráciát ért támadásokat cinizmussal fogadók pozitív hatását), az utóbbi pedig olcsó szórakoztatás.
Mert ugye, a céltalan csapdosás felületessége gyorsan kiderül.
"Kóka János nagyon szelíden fogalmazott, amikor pénzügyi analfabétákról beszélt.
Aki odáig nem lát, hogy ha eddig nem tudott félretenni havi tíz rugót üdülésre, akkor ezután se lesz egyszerű, az nem analfabéta. Az az öncsonkításig hülye. Aztán persze nyí és visít, hogy elvette a bank az autót. És nyilván erről is a zsidók tehetnek, mert ha nem ők, akkor be kéne vallani, hogy a tisztelt kisemmizett egy segget egyensúlyoz a nyakán, és azt vitte el Mallorcára mutogatni. Hitelből."
Kóka kijelentésa sajnos nem arra vonatkozott, ami egyébként igaz, hogy az átlagember átlagos, tehát nem gazdasági szakember szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkezik hanem, hogy az emberek hülyék, de majd a kormány, az ám tudja mit kell tenni, mert a kormány ám az nagy szakértő. Az emberek csak ne zúgolódjanak, hogy mi értelme a megszorításoknak, mert a father-knows-best állam tudja mit kell tenni. Mindenesetre Kókát belekeverni egy dolog, csak ugye strawmanként zsidózni is egyet az már nem szép. Persze, ész nélkül fogyasztani agyatlan életmód, csak mi köze ehhez a Kókának meg a zsidóknak? Ja, hogy Magyarországon tombol az antiszemitizmus.
Milyen egészséges dolog például alaptalanul nekimenni a köztársasági elnöknek:
"A szentesi csalók orvosok voltak. Hatvanötmillióval vágták meg az országos egészségkasszát."
Azért tisztázzuk szépen. A szentesi orvosok törvény szerint valóban törvénysértést követtek el. Határon túli magyarok százain segítettek úgy, hogy az amúgy nem életmentő de fontos beavatkozást sürgősségi ellátásként jegyezték be.
" Ne ködösítsünk: nem szívjóságból tették. Nem azért, mert szegény páciensnek csak így jut kezelés. Ha irgalomból tették volna, nem kérik el mellé a sápot. Az egészség nem üzlet? A nagy büdöst nem."
A tisztánlátást az sem zavarja, hogy a több vádlottból egy fogadott el pénzt, amiről a többiek nem is tudtak. Feltételezzünk! Extrapoláljunk és legyünk cinikusak. Sok pénzről van szó, a törvény pedig szigorú.
"Látványos, szigorú perek nélkül a reformkor be fog dögleni. Szankciók nélkül nincs törvény. Ma Magyarországon az elnök nem a törvényt, hanem a kiskaput képviseli. A meglopottak aláírást gyűjtenek, félik és csodálják a csaló orvost, az elnök pedig megbocsát. Legalább ezzel kifejezi a nemzet egységét. És morális válságát."
Lehet felháborodni, 65 millió forintról sírni amivel embereket gyógyítottak, meg morálról meg erkölcsről példabeszédet tartani. Azt egy átlagember nem látja át, hogy mekkora minőségi különbség van két pénzösszeg között. 65 millió is sok pénz meg még három nulla is. Felháborodni lehet, de mint self-titled újságíró Tóta W., lehetne talán a még három nullával, meg a még hárommal foglalkozni. Ha már befektetésnél tartunk, utaljunk csak vissza arra, hogy milyen az az ember aki hitelre nyaral, tessék mondani, az milyen aki 5000, 8000, illetve még több milliárd hitelt vesz fel és azt mondja, szociális kiadásokra meg nyugdíjra fordították a pénzt? Ugye nagyon szelíden fogalmazok ha azt mondom pénzügyi analfabéta? Az hányszoros nulla? Az mit egyensúlyoz a nyakán?
Nem gondolom, hogy azon a 65 millió forinton lehet a legjobban érzékeltetni az ország morális válságát. Független újságírók számára nem lehet nehéz találni még pár hasonló háromnullát.
Pártpolitikától függetlenül persze, de alkotmányjogászi hatáskörben is tájékozottságot kell felmutatni:
"Szottyadt kis népszavazás lesz ebből, ha lesz egyáltalán. Még a kettősállampolgárságos kudarcnál is töppedtebb, nyamvadt kis népszavazás. Amit az OVB átengedett – és nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság jelentősen módosítana az eredményen –, az aligha elég ahhoz, hogy eredményes legyen a referendum."
Természetesen az a tény, hogy a lakosság erős többsége támogatja mind a hét kérdés 'igen' változatát, nem érdemel említést. A tényekkel nem zavarjuk tisztánlátásunkat. Viszont, egy független újságíró(TM) azért végigküzdi magát a lehetetlenen, és legalább a keresőt használja azon az óriásblogon amire írni szokott és akkor megleli eme remek értekezést.
Ugyan a felületes szemlélő számára felmerülhetnek kérdések, vagyis hogy miféle jelentősége van annak, hogy az alkotmánybíróság többszöri állásfoglalásában kifejtette, hogy milyen kérdésben lehet népszavazást tartani illetve hogy a korlátozó kitételeket szűken kell értelmezni (egyébként nem lehetne semmi érdemiről sem népszavazást tartani). A korábbi alkotmánybírósági döntésekből egyenes úton következik, hogy jogszerű és lehet a hét kérdésről népszavazást tartani, de a független újságíró nem hagyja magát félrevezetni. A független újságíró jobban tudja a politológusnál, mert a politológus dolga pont az, hogy ne tudjon semmit a szakterületéről, naturally.
(Ez az élet írta filmkritika korántsem Game Over, inkább to be continued...)
2006-11-22
A jogállamiság látszata
A legfelsőbb bíróság ítélete szerint a rendőrség jogellenesen oszlatott fel több tüntetést. Sajnos ez nem valami nagy győzelem, mert ugyan több jogsértést elismert a bíróság, de sajnos még mindig a Kádár rendszerben él a magyar "jog" őreinek túlnyomó többsége, tekintve, hogy:
"A jogellenesség alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ez a bíróság is jóváhagyta."
A tüntetéssel kapcsolatban nem merült fel nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közegészségügyi vagy közerkölcsöt sértő szólam, ezért nem lett volna lehetősége a tüntetést a rendőrségnek betiltania, sajnos a magyar bíróság ebben cinkos a rendőrséggel.
Az, hogy a betiltott tüntetés után szervezett másik tüntetés "engedélyezésével" (ugye, nem szorul egy tüntetés engedélyezésre) nem foglalkozott a rendőrség és úgy oszlatta fel, az részletkérdés. Körülbelül a helyzet annak felel meg, mintha az lenne a szempont nemi erőszak esetén a bűnösség megállapításában, hogy a támadó használt-e óvszert vagy nem. Nyilván nem az a lényeg, hanem hogy egyáltalán van-e joga azt tenni amit tett. A rendőrség esetében is ilyen a helyzet, nem az a kérdés, hogy "engedélyezett-e" egy tüntetést vagy nem, hanem hogy van-e/volt-e joga tüntetést feloszlatni, akármilyen indokkal.
"A jogellenesség alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ez a bíróság is jóváhagyta."
A tüntetéssel kapcsolatban nem merült fel nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közegészségügyi vagy közerkölcsöt sértő szólam, ezért nem lett volna lehetősége a tüntetést a rendőrségnek betiltania, sajnos a magyar bíróság ebben cinkos a rendőrséggel.
Az, hogy a betiltott tüntetés után szervezett másik tüntetés "engedélyezésével" (ugye, nem szorul egy tüntetés engedélyezésre) nem foglalkozott a rendőrség és úgy oszlatta fel, az részletkérdés. Körülbelül a helyzet annak felel meg, mintha az lenne a szempont nemi erőszak esetén a bűnösség megállapításában, hogy a támadó használt-e óvszert vagy nem. Nyilván nem az a lényeg, hanem hogy egyáltalán van-e joga azt tenni amit tett. A rendőrség esetében is ilyen a helyzet, nem az a kérdés, hogy "engedélyezett-e" egy tüntetést vagy nem, hanem hogy van-e/volt-e joga tüntetést feloszlatni, akármilyen indokkal.
2006-11-18
Ennek sem lesz következménye
Ennek sem lesz következménye. Miért is lenne?
"Az említett két fő ok mellett az Ignácz István Pest megyei főkapitány által vezetett vizsgálóbizottság számos egyéb hibát is megállapított, így például azt, hogy a rendőrség nem oszlatta fel az engedély nélküli Kossuth téri demonstrációt"
Na akkor nézzük.
"engedély nélküli"
Magyarország 1990 November 6.-án csatlakozott az Európa Tanácshoz. Ez a csatlakozás maga után vonta a "The Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms",vagy az "European Convention on Human Rights", vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozást. Minden jelenlegi Európa Tanács tag ratifikálta ezt az egyezményt és minden Európa Tanács tag elismeri a szintén Európa Tanács által létrehozott Strasbourgi Emberjogi Bíróság fennhatóságát.
A fennt hivatkozott emberjogi egyezmény 11.-es pontja:
"Article 11 – Freedom of assembly and association
1. Everyone has the right to freedom of peaceful assembly and to freedom of association with others, including the right to form and to join trade unions for the protection of his interests.
2. No restrictions shall be placed on the exercise of these rights other than such as are prescribed by law and are necessary in a democratic society in the interests of national security or public safety, for the prevention of disorder or crime, for the protection of health or morals or for the protection of the rights and freedoms of others. This article shall not prevent the imposition of lawful restrictions on the exercise of these rights by members of the armed forces, of the police or of the administration of the State."
A hangsúly az "and"-en van, amit kiemeltem. Az egyezmény szövege szerint csak az olyan törvényben leírt cselekény korlátozható, amely az alábbiak érdekében történik: a nemzet vagy közbiztonság, bűncselekmény megelőzése, a közegészség és közerkölcs megőrzése, továbbá mások jogaiba és szabadságának megvédése. Az egyetlen kivétel ez alól a fegyveres erőkre, a rendőrségre és az állam működésében segédkezőkre vonatkozik, érthető okokból.
Ez azt jelenti, hogy semmiféle tüntetés nem oszlatható fel, kivéve a korábban felsorolt esetekben. Olyan kategória NEM létezik, hogy egy tüntetés jogszerűtlenné válna, ha nincs bejelentve. Tüntetéseket nem terhel bejelentési kötelezettség. Egy tüntetés bejelentése csak egy jószándékú gesztus a rendőrség felé. A bejelentés: bejelentés, azt a rendőrség csak tudomásul veheti, tüntetést be nem tilthat (kivéve a fentebb felsorolt okokból), el nem bírálhat.
Ennek fényében ki lehet jelenteni, hogy a Kossuth téri demonstráció messzemenőkig jogszerű és törvényes volt. Erről ennyit.
"A Népszabadság úgy tudja, hogy a BRFK felső vezetésében sokan felháborodtak az Ignácz-bizottság jelentésén, és azt összetákolt irománynak minősítették. A BRFK észrevételei között szerepel állítólag az, hogy a magyar rendőrség ötven éve nem került szembe ilyen agresszív tömeggel, s a rendőri vezetőknek nem voltak értesüléseik a készülő rendzavarásról."
Eléggé megkérdőjelezi a demokráciába vetett hitemet az, ha egy ország rendőrsége az 1956-os forradalmat aggresszív tömegként jellemzi, tehát szellemi közösséget vállal a forradalmat elnyomókkal, továbbá nem áll mindig készen egy esetleges ténylegesen törvénybe ütköző cselekmény megakadályozására napjainkban. Nem hiszem, hogy olyan nagy ész kellett volna egyébként megjósolni, hogy a Gyurcsány beszéd következménye mi lesz. Ha Tony Blairről került volna ki egy ilyen beszéd, a briteknek nem lett volna elég, ha lemond. Á dehogy! Körülbelül egy hipotetikus beszéd nyilvánosságra kerülése után pár órával vagy a brit parlament, vagy a Number Ten előtt lógott volna Ő, azokkal együtt akik hallották a beszédét és nem tettek semmit.
Halkan jegyzem meg, másként tenni öngyilkosság lenne egy nemzet számára. Az egy dolog, hogy valaki titokban követ el hazaárulást, de amint ez kiderül, egy nemzet nem engedheti meg magának, hogy hatalomban tartsa azt a vezetőt, különben az államforma diktatúrába csap át.
"Az említett két fő ok mellett az Ignácz István Pest megyei főkapitány által vezetett vizsgálóbizottság számos egyéb hibát is megállapított, így például azt, hogy a rendőrség nem oszlatta fel az engedély nélküli Kossuth téri demonstrációt"
Na akkor nézzük.
"engedély nélküli"
Magyarország 1990 November 6.-án csatlakozott az Európa Tanácshoz. Ez a csatlakozás maga után vonta a "The Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms",vagy az "European Convention on Human Rights", vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozást. Minden jelenlegi Európa Tanács tag ratifikálta ezt az egyezményt és minden Európa Tanács tag elismeri a szintén Európa Tanács által létrehozott Strasbourgi Emberjogi Bíróság fennhatóságát.
A fennt hivatkozott emberjogi egyezmény 11.-es pontja:
"Article 11 – Freedom of assembly and association
1. Everyone has the right to freedom of peaceful assembly and to freedom of association with others, including the right to form and to join trade unions for the protection of his interests.
2. No restrictions shall be placed on the exercise of these rights other than such as are prescribed by law and are necessary in a democratic society in the interests of national security or public safety, for the prevention of disorder or crime, for the protection of health or morals or for the protection of the rights and freedoms of others. This article shall not prevent the imposition of lawful restrictions on the exercise of these rights by members of the armed forces, of the police or of the administration of the State."
A hangsúly az "and"-en van, amit kiemeltem. Az egyezmény szövege szerint csak az olyan törvényben leírt cselekény korlátozható, amely az alábbiak érdekében történik: a nemzet vagy közbiztonság, bűncselekmény megelőzése, a közegészség és közerkölcs megőrzése, továbbá mások jogaiba és szabadságának megvédése. Az egyetlen kivétel ez alól a fegyveres erőkre, a rendőrségre és az állam működésében segédkezőkre vonatkozik, érthető okokból.
Ez azt jelenti, hogy semmiféle tüntetés nem oszlatható fel, kivéve a korábban felsorolt esetekben. Olyan kategória NEM létezik, hogy egy tüntetés jogszerűtlenné válna, ha nincs bejelentve. Tüntetéseket nem terhel bejelentési kötelezettség. Egy tüntetés bejelentése csak egy jószándékú gesztus a rendőrség felé. A bejelentés: bejelentés, azt a rendőrség csak tudomásul veheti, tüntetést be nem tilthat (kivéve a fentebb felsorolt okokból), el nem bírálhat.
Ennek fényében ki lehet jelenteni, hogy a Kossuth téri demonstráció messzemenőkig jogszerű és törvényes volt. Erről ennyit.
"A Népszabadság úgy tudja, hogy a BRFK felső vezetésében sokan felháborodtak az Ignácz-bizottság jelentésén, és azt összetákolt irománynak minősítették. A BRFK észrevételei között szerepel állítólag az, hogy a magyar rendőrség ötven éve nem került szembe ilyen agresszív tömeggel, s a rendőri vezetőknek nem voltak értesüléseik a készülő rendzavarásról."
Eléggé megkérdőjelezi a demokráciába vetett hitemet az, ha egy ország rendőrsége az 1956-os forradalmat aggresszív tömegként jellemzi, tehát szellemi közösséget vállal a forradalmat elnyomókkal, továbbá nem áll mindig készen egy esetleges ténylegesen törvénybe ütköző cselekmény megakadályozására napjainkban. Nem hiszem, hogy olyan nagy ész kellett volna egyébként megjósolni, hogy a Gyurcsány beszéd következménye mi lesz. Ha Tony Blairről került volna ki egy ilyen beszéd, a briteknek nem lett volna elég, ha lemond. Á dehogy! Körülbelül egy hipotetikus beszéd nyilvánosságra kerülése után pár órával vagy a brit parlament, vagy a Number Ten előtt lógott volna Ő, azokkal együtt akik hallották a beszédét és nem tettek semmit.
Halkan jegyzem meg, másként tenni öngyilkosság lenne egy nemzet számára. Az egy dolog, hogy valaki titokban követ el hazaárulást, de amint ez kiderül, egy nemzet nem engedheti meg magának, hogy hatalomban tartsa azt a vezetőt, különben az államforma diktatúrába csap át.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
